Születésünk óta konfliktusokat generálunk, és azokban élünk. Biológiai és pszichológiai fejlődésünk során számos konfliktust élünk át, s nem hagyható figyelmen kívül, hogy egy társadalomban, emberi kapcsolatok hálójában élünk. Makrokörnyezetünkben egyre többen vagyunk a Földön, így feltehetően egyre több konfliktus fog kialakulni. Mikrokörnyezetünkben, saját életünkben is egyre több kapcso-latra teszünk szert, így a konfliktusok kezelésének tanulását születésünktől a halálunkig gyakoroljuk.

Mindannyian megtanuljuk kezelni a konfliktusokat, még az is, aki nem is érzékeli azokat maga körül. Többnyire azért, mert ő a  konfliktusok elkerülését választja. Ez azonban nem lehet mindig megoldást, hiszen ahhoz, hogy minden konfliktus esetében így járhassunk el, az embereket, a velük való interakci-ókat is el kellene kerülnünk. Elméletileg élhetnénk ilyen módon, nem véve tudomást a konfliktussal járó helyzetekről, és akkor nem kellene felelősséget vállalnunk a társadalmi és munkahelyi szituációkban.

A legtöbb esetben azonban, mivel társadalomban élünk, könnyen „belesodródunk” különféle szintű és  típusú konfliktusokba, melyek gyakran érzelmileg is megviselnek bennünket. „Harcolunk” a személy-közi konfliktusainkban, megsértődünk, a másikra vágjuk az ajtót, de ezzel csak újabb konfliktushelyzete-ket generálunk. Az interperszonális konfliktus mellett, a konfliktusok további szintjeként a csoportokat, a szervezeteket, majd magát a társadalmat szokás megemlíteni, végül az interkulturális konfliktusokat.A kihívások szintről szintre haladva, egyre több embert érintenek, egyre összetettebbek.

A csoportok közötti konfliktus és stresszkezelés , szervezeti konfliktusokkal kapcsolatban mindenkinek van saját, személyes tapasztalata a  munkahelyéről. A társadalmi konfliktusok kevésbé kézzelfoghatók (kivéve talán a tömegdemonst-rációkat), ezek sokak számára, hírműsorokból vagy elemző tanulmányokból ismertek. A nemzetközi konfliktusok egy része tárgyalóasztaloknál zajlik, ezért úgy tűnhet, hogy interkulturális konfliktusok csak multikulturális társadalmakban fordulhatnak elő. Ez illúzió. A globalizáció hatására „kitágult” a  világ: egyre többen tanulnak a szülőhazájuk határain túl, így egyre több kultúrával kerülnek kapcsolatba.